A fafúvós hangszerek az emberi lélegzettel megszólaltatott fúvós hangszerek közül azok, amelyek nádnyelves vagy ajaksípos fúvókával vannak ellátva, megkülönböztetésül a fúvástechnikailag ezektől teljesen eltérő rézfúvós hangszerektől, amelyek tulajdonképpen tölcséres fúvókájú hangszerek. E hangszercsoport elnevezése nem függ össze a felhasznált építési anyaggal, a fafúvós hangszerek gyakran fémből (fuvola, szaxofon), kerámiából (okarina) vagy műanyagokból (furulya) készülnek.
Fajtái
A fafúvós hangszereket a felhasznált hangkeltő szerkezet, fúvóka működési elve alapján a gyakorlatban három csoportba lehet sorolni: fuvolafélék, klarinétfélék és oboafélék.
Fuvolafélék
A fuvolafélék közé az ajaksípos hangszerek tartoznak. Ezek fúvókája a legegyszerűbb estben nem egyéb, mint egy cső pereme (például pánsíp, tilinkó), vagy a hangszertest végén különlegesen kialakított nyílás (például fuvola), melyre a zenész ajkaival levegősugarat irányít, hogy így létrejöjjenek azok a légörvények, peremhangok, melyek cső- vagy üregrezonátor – a hangszertest – közreműködésével zenei hangot eredményeznek. A csőrös fuvolák (például furulya) esetében ezt az irányított légáramot a fúvókába épített légcsatorna hozza létre.
Klarinétfélék
A klarinétfélék egynyelvű nádsípos hangszerek. Csőrszerű fúvókájuk rácsapó nyelvként működő nádnyelvvel van ellátva, az általa keltett rezgések egy csőrezonátorban, hangszertestben hoznak létre zenei hangokat. A klarinétcsalád tagjai tartoznak ide, de a szaxofon, a tárogató is a klarinétfélékhez hasonló egynyelvű nádsíppal működik.
