Esőerdőknek az erősen csapadékos (1500-10 000 mm/év) éghajlaton növő erdőtársulásokat nevezzük.
A csapadékos, meleg és viszonylag állandó időjárás mellett, különösen az Egyenlítőhöz közel, az élőlények rendkívüli sokfélesége alakult ki. Ez a rovar-, madár-, és fafajok hatalmas számában is megmutatkozik. Területük zsugorodik túlzott fakitermelés, mezőgazdasági használat miatt, és nagyon nehezen állnak helyre.
Három fő zonális típusa a trópusi esőerdő, a szubtrópusi esőerdő és a mérsékelt övi esőerdő. Mindhárom éghajlati övben domborzati hatásra alakulnak ki a hegyvidéki esőerdők.
Trópusi esőerdők
A trópusi esőerdők öve az Egyenlítőtől északra és délre is nagyjából a 10. szélességi fokig terjed, de a tengerpartokon, egyes óceáni szigeteken és nedves szelek (passzát, monszun) fútta területeken ezen észak és dél felé is jelentősen túlterjeszkedik. Az esőerdő kialakulásához szükséges csapadékmennyiség az Egyenlítő vidékén évi 2000 mm, az Egyenlítőtől távolodva csökken.
