drinkware - online rejtvények
Közlekedőedényeknek nevezzük, amikor két vagy több nyitott edény alsó része egymással össze van kötve oly módon, hogy az egyikbe betöltött folyadék a többi edénybe átfolyhat.
Ha a folyadék egynemű, akkor a folyadékszint minden edényben ugyanolyan magas, bármilyen legyen az edények alakja és szélessége. Ennek az a magyarázata, hogy egyensúly csak akkor lehetséges, ha a folyadék belsejében a szabad felszínnel párhuzamos bármely felületen a hidrosztatikai nyomás mindenütt ugyanakkora. Mivel a hidrosztatikai nyomás a folyadékoszlop magasságától függ, ebben az esetben a folyadékoszlopok magasságai egyenlők.
Két különböző sűrűségű (
ρ
1
,
ρ
2
{\displaystyle \rho _{1},\rho _{2}}
) egymással nem keveredő folyadék esetében a hidrosztatikai nyomás egyenlőségére vonatkozó feltétel a következőt jelenti:
ρ
1
g
h
1
=
ρ
2
g
h
2
{\displaystyle \rho _{1}gh_{1}=\rho _{2}gh_{2}}
,ahol
h
1
,
h
2
{\displaystyle h_{1},h_{2}}
a folyadékszintek magassága,
g
{\displaystyle g}
a nehézségi gyorsulás.
A folyadékoszlopok magasságának aránya tehát:
h
1
h
2
=
ρ
2
ρ
1
{\displaystyle {\frac {h_{1}}{h_{2}}}={\frac {\rho _{2}}{\rho _{1}}}}
Egymással nem keveredő folyadékoknak a közös érintkezési szinttől mért magasságai a folyadékok fajsúlyaival (sűrűségével) fordítva arányosak.
Legfontosabb gyakorlati alkalmazás
A közlekedőedények törvényének igen fontos alkalmazása a vízvezeték-hálózat. A vizet a víztorony magasan elhelyezett tartályában tárolják, ahova szivattyúval nyomatják fel. Ez a közlekedőedény-hálózat egyik szára. A közlekedőedény-rendszer további szárait az épületekben lévő függőleges csővezetékek képezik.
