drinkware - online rejtvények

Közlekedőedényeknek nevezzük, amikor két vagy több nyitott edény alsó része egymással össze van kötve oly módon, hogy az egyikbe betöltött folyadék a többi edénybe átfolyhat.

Ha a folyadék egynemű, akkor a folyadékszint minden edényben ugyanolyan magas, bármilyen legyen az edények alakja és szélessége. Ennek az a magyarázata, hogy egyensúly csak akkor lehetséges, ha a folyadék belsejében a szabad felszínnel párhuzamos bármely felületen a hidrosztatikai nyomás mindenütt ugyanakkora. Mivel a hidrosztatikai nyomás a folyadékoszlop magasságától függ, ebben az esetben a folyadékoszlopok magasságai egyenlők.

Két különböző sűrűségű (

ρ

1

,

ρ

2

{\displaystyle \rho _{1},\rho _{2}}

) egymással nem keveredő folyadék esetében a hidrosztatikai nyomás egyenlőségére vonatkozó feltétel a következőt jelenti:

ρ

1

g

h

1

=

ρ

2

g

h

2

{\displaystyle \rho _{1}gh_{1}=\rho _{2}gh_{2}}

,ahol

h

1

,

h

2

{\displaystyle h_{1},h_{2}}

a folyadékszintek magassága,

g

{\displaystyle g}

a nehézségi gyorsulás.

A folyadékoszlopok magasságának aránya tehát:

h

1

h

2

=

ρ

2

ρ

1

{\displaystyle {\frac {h_{1}}{h_{2}}}={\frac {\rho _{2}}{\rho _{1}}}}

Egymással nem keveredő folyadékoknak a közös érintkezési szinttől mért magasságai a folyadékok fajsúlyaival (sűrűségével) fordítva arányosak.

Legfontosabb gyakorlati alkalmazás

A közlekedőedények törvényének igen fontos alkalmazása a vízvezeték-hálózat. A vizet a víztorony magasan elhelyezett tartályában tárolják, ahova szivattyúval nyomatják fel. Ez a közlekedőedény-hálózat egyik szára. A közlekedőedény-rendszer további szárait az épületekben lévő függőleges csővezetékek képezik.