Darłowo
Darłowo (teljes nevén: Darłowo királyi város; lengyelül: Królewskie Miasto Darłowo, németül: Rügenwalde) lengyel tengerparti kisváros a Nyugat-pomerániai vajdaság Sławnói járásában. A Balti-tenger déli partján elterülő városban 2016-ban 13 943 fő lakott. A település 1950–1998 között az egykori Koszalini vajdaság része volt.
Régészeti ásatások kimutatták, hogy a település helyén már Kr. e. 8000 környékén is éltek emberek, illetve a közeli borostyánúton utazó római kereskedők tevékenységének nyomai is fellelhetőek. A 11. századra Darłowo fontos kereskedelmi csomóponttá vált, és 1312-ben városi rangot kapott a gazdag pomerániai nemesektől. Ez további fejlődést eredményezett a település életében, majd az évek folyamán Pomeránia hercegei egy közeli szigeten megépítették a város hercegi várát, amely a székhelyük lett. 1412-ben Darłowo a Hanza-szövetség tagjává vált, és saját kereskedelmi flottát működtetett, amely élénk kereskedelmet folytatott Lübeckkel. A helyi kereskedők hajói és bárkái még Normandia és Spanyolország kikötővárosaiba is eljutottak.1878-ban Darłowo bekapcsolódott a vasúthálózatba, vonattal Danzigba és Stettinbe lehetett eljutni. Ugyanakkor a klimatikus viszonyoknak köszönhetően a város népszerű üdülőhellyé vált. A második világháború előtt Darłowo Németország része volt, és a város területén egy szigorúan őrzött katonai támaszpont is működött, ahol a világ legnagyobb kaliberű huzagolt tüzérségi fegyverét, a Schwerer Gustavot építették és tesztelték. 1945-ben a világháború csapásait sértetlenül átvészelő várost Lengyelországhoz csatolták, német lakóit pedig elűzték.
A mai napig fennmaradt Darłowo középkori városszerkezete, amely lübecki mintát követ, középen egy négyzet alakú piactérrel. Az óváros, a hercegi vár és a tengerpart kedvelt célpontja a turistáknak. Darłowo ugyanakkor Dánia, Svédország és Norvégia királyának, Pomerániai Eriknek a szülővárosa is.
