A kémiai vegyületeket két csoportba lehet sorolni, szerves és szervetlen vegyületekre. Ennek az osztályozásnak komoly történelmi múltja van, a határvonal a két csoport között nem éles, ráadásul az idők során változott is, de a IUPAC sem ad definíciót a szerves és szervetlen fogalmakra, és ajánlást sem arra nézve, hogy melyik vegyület melyik csoportba kerüljön.
Az osztályozás története, első definíciók
A szervesség, élettel kapcsolatosság fogalma Galénosztól eredeztethető. Orvosként nem hitt abban, hogy az élő szervezet működése magyarázható élettelen atomok közjátékaként. Ez a szemlélet végigkísérte a középkort, nyomot hagyott az alkimisták élettel kapcsolatos kísérletein. Végül Jöns Jakob Berzelius svéd kémikus osztotta kétfelé a vegyületeket, aszerint, hogy élő vagy élettelen dologból származnak, azzal a kiegészítéssel, hogy a szerves vegyületek életerőt is tartalmaznak, szervetlen anyagból nem jöhetnek létre. A kiegészítést Friedrich Wöhler cáfolta meg azzal, hogy oxálsavat és karbamidot állított elő szervetlen anyagokból. A szerves-szervetlen felosztás azonban a mai napig fennmaradt, bár a jelentéstartalma módosult.
Modern osztályozás, kötések alapján
Szerves vegyületnek alapvetően a széntartalmú vegyületeket tekintik. Léteznek olyan definíciók, amelyek C-C kötést tartalmazó, illetve C-H kötést tartalmazó molekulákat tekintik szervesnek.
