Maga a „csináld magad” kifejezés az amatőr tevékenységet, a szakszerű segítség nélküli tevékenységet jelenti. Mint mozgalom az 1950-es években az angliai Arts-and-Crafts mozgalommal indult. A “csináld magad” magatartást több tényező motiválhatja, így kereskedelmi okai lehetnek (gazdasági előny: olcsóbb; a termék hozzáférhetőségének hiánya; a kapható termék nem megfelelő minősége; a termék testreszabása; egy újszerű, másként el nem érhető, egyedi, funkcionálisan szükséges tárgy létrehozása), vagy az egyéniség erősítése (kivitelezői magatartás elsajátítása; képzettség/alkalmasság kimutatása; közösség keresése; kivételes/egyedülálló egyéni tulajdonságok felmutatása; a kreatív alkotás élményének ezúton történő megélése, mint az önkifejezés egy lehetséges módja). Megfelelő eszközök és környezeti lehetőségek esetén otthon, illetve erre szakosodott műhelyekben végezhető, ahol a közösség támogatása mellett, szervezett programokon, különféle kézművestechnikák el is sajátíthatóak.
Ugyanezt jelenti az angol Do It Yourself kifejezésből származó rövidítés, a DIY is, amely egyre gyakrabban használatos magyar szövegkörnyezetben is.
A „csináld magad" a zenében (rockban, punk mozgalomban) a hagyományos kereskedelmi szemlélettől eltérő művészeti irányzatot is jelöl, mint ilyen lehet radikális, a fennálló viszonyok elutasítása is megtalálható lehet benne. Az amatőr-professzionális individualista ellentét azonban elmosódik az olyan tevékenységekben, mint amilyet pl. az Open-Source valósít meg a hardver és szoftver terén. Hasonló értelemben használatos a kifejezés a pénzügyi befektetésekben is, az egyéni részvényvásárlásokban, ahol a “csináld magad befektetés” tevékenységet jelöli (akár szakember bevonásával).
A gépesített termelés korában a saját gyakorlatra törekvést jelzi a hétköznapi igények terén (ruha, lakás, főzés) vagy az építőipar számos területén, ahol a saját készítésre vonatkozó általános trendet jelenti.
