A balzsamfenyő vagy balzsamos jegenyefenyő (Abies balsamea) a világ harmadik legészakabbra hatoló jegenyefenyő-faja.
Elterjedése, élőhelye
Az északi flórabirodalom atlantikus–észak-amerikai flóraterületén, főleg Kanadában honos. Elterjedési területe keleten Labradorig és Új-Fundlandig, nyugaton Alberta szövetségi államig nyúlik: a jegenyefenyők közül csak a szibériai (Abies sibirica) nő ennél nagyobb területen.
A sík- és dombvidéken dél felé Minnesota, Iowa, illetve New York és Pennsylvania államokig terjed. Az Appalache-hegység északi részén – így New Hampshire-ben a Washington-havason (1917 m) – a hegyi, alhavasi törpecserjés része; dél felé Virginiáig, Nyugat-Virginiáig terjed.
Megjelenése
15–25 m magasra nő, a koronája kúpos és karcsú. Gyantahólyagos kérge szürke, paraszemölcsös.
A törzshöz közeli hajtásokon apró (1–3,5 cm-es) tűlevelei fésűszerűen széthajlanak, kifelé hamvasan gyantapontossá, húsossá, törékennyé válnak: hosszirányú nyomásra könnyen elpattannak.
4–12 cm-es, lila, olykor világos zöldesszürke, gyantás tobozainak fellevelei többnyire rejtettek, de a csúcsuk olykor kissé kinyúlik.
Életmódja
Az észak-amerikai tajga, a boreális fenyőzóna fő növényeként főleg a fekete luccal (Picea mariana) és a kanadai szürke luccal (Picea glauca) társul.
