az al ragù vagy al sugo, melyek húsos szósszal (ragù) vannak töltve, ahol a húst vagy darálthúst alacsony hőfokon, lassú tűzön, fűszeres paradicsomszósszal főzik, továbbá mozzarellával és/vagy caciocavallo sajttal, valamint gyakran borsóval;
és az al burro vagy ô bburru, melyek sonkával és mozzarellával vagy besamellel vannak töltve.Sokféle helyi változat létezik, melyek a töltelékben és a formájukban is különböznek. A név jelentése "kis narancs", mely a formájából és színéből adódik, mely narancsra emlékeztet. A Kelet-Szicíliában készített Arancini al ragù kúp alakját az Etna formája ihlette.
Az aranciniről úgy tartják, hogy a X. századi Szicíliából származik, amikor a sziget arab uralom alatt állt.Palermóban, Siracusában és Trapaniban a december 13-ai Szent Lúcia vértanú ünnepének hagyományos étele, mert aznap sem kenyeret, sem tésztát nem volt szabad fogyasztani. Ezt egy 1646-os súlyos éhínségben enyhet hozó gabonaszállító hajó Santa Lúcia napján történt megérkezésére emlékezetére tartják.A modern olasz étkezési kultúrában egyre népszerűbbek a kézzel, illetve kézből ehető ételek, így az arancini minden szicíliai kirakodóvásáron megtalálható, de különösképpen jelen van Palermóban, Messinában és Cataniában. A hagyomány szerint vadászatai alkalmával arancinit szolgáltak fel II. Frigyes német-római császárnak és szicíliai királynak (1194-1250).
Az arancini al ragù a legközkedveltebb változata, mely kávézókban kapható Szicíliában és jellemzően húst, paradicsomszószt, rizset és mozzarellát, vagy sajtot tartalmaz. Több kávézó arancini al burro-t is árul vajjal vagy besamel szósszal, illetve arancini con funghi (gombás), con pistacchi (pisztáciás), vagy con melanzane (padlizsános) variációkat.
A római konyha supplì-ja hasonló az arancini-hez, de általában - egyebek közt - sajttal töltik és különféle előállítási módjai vannak.