Az alagút közlekedésre, szállításra, tárolásra vagy egyéb különleges célra szolgáló földfelszín alatt létesített, vonalas jellegű mélyépítési műtárgy.
Az alagutak rendeltetés szerinti felosztása
Közlekedési alagutak
Vasúti alagutak
Közúti alagutak
Gyalogos alagutak
Hajózó alagutak
Föld alatti vasúti alagutak
Szállító alagutak
Vízi erőművek alagútjai
Energiatározó erőművek alagútjai
Vízellátási alagutak
Közműalagutak
Szennyvízcsatorna-alagutak
Ipartelepi szállító alagutak
Tároló alagutak
Mélygarázsok
Élelmiszer-tárolók
Raktáralagutak
Különleges célú alagutak
Szellőztető alagutak
Turisztikai célú alagutak
Hadászati célú alagutak
Egyéb különleges célú alagutak (Pl: kísérleti célú)
Alagutak felosztása a térbeli elhelyezkedés és vonalvezetés alapján
Beépített területek alatti alagutak
Fontos jellemzőjük, hogy az építés és üzemeltetés beépített terület alatt történik, ezért a lehető legkisebb talaj (kőzet) mozgásra törekszenek. Leggyakrabban a földalatti vasutak (metró) vonali és állomás alagútjaira jellemzőek.
Vízalatti alagutak
Folyóvizek, tengeröblök, tengerszorosok, szigetek közötti közlekedésre szolgáló alagutak. Fontos a vízállóság, az elmozdulások elleni védelem vagy kiegyenlítés.
Talpalagutak
Párhuzamos völgyek között vagy sík terepről indulva a legmélyebb ponton történő átvezetés. Ebben az esetben az alagútra a nagy „takarás” a jellemző.
Hágóalagutak
A sík tereptől vagy völgyek mélypontjától a közlekedési vonalat a külszínen fordulókkal magasabb szintre emelik, az alagútkiképzés magasabb ponton lehetséges, az alagút hossza és a takarás kisebb.
Forduló alagutak
A magassági vonalvezetés szükségessé teheti, hogy a hegy belsejében hurok, többszöri hurok vagy spirál alakú kiképzés történjen, mert a felszíni tagoltság a magasságkülönbségek kiegyenlítését nem teszi lehetővé.
Hegyorr alagút
Kisebb helyi akadályok átvágására alkalmazzák, vagy olyan esetekben, amikor bevágás kialakítása geológiai okok miatt veszélyes vagy nem lehetséges.
