Az Akasi Kaikjó híd (japánul 明石海峡大橋, Hepburn-átírásban: Akashi Kaikyō Ō-hashi) a forgalmas Akasi-szoros fölött biztosít átkelési lehetőséget a Honsú szigetén fekvő Kóbe, valamint az Avadzsi-szigeten lévő Ivaja között Japánban. 1991 méteres középső nyílásával jelenleg a világ legnagyobb támaszközű hídja, teljes hossza 3911 méter. A fantasztikus látványt nyújtó éjszakai kivilágításának köszönhetően kapta a Pearl Bridge (Gyöngy híd) becenevet.
Az 1990-es évek végére a Honsú–Sikoku-projekt keretében összesen három helyen létesült közúti kapcsolat Japán két főszigete, Honsú és Sikoku között, melyek egyikének része az 1998-ban átadott Akasi Kaikjó híd.
Előzmények
A híd átadását megelőzően csak kompokkal lehetett átkelni a szoroson, ezek közlekedését azonban a heves viharok gyakran akadályozták. 1955-ben a sűrű ködben két komp összeütközött és elsüllyedt, a balesetnek 168 halálos áldozata (többségük iskolai kiránduláson részt vevő gyerek) volt. A tragédiát követően született meg a kormányzati döntés a híd megépítéséről, de a kivitelezés végül csak évtizedekkel később vette kezdetét.Az eredeti tervek szerint nem csak közúti, hanem vasúti összeköttetést is biztosított volna a hídrendszer, utóbbit azonban a későbbiek során elvetették.
Tartószerkezet
A híd egy acélszerkezetű függőhíd, fő tartószerkezeti elemei a két oldalán végigfutó, a hídfőkben lehorgonyzott és az acélpilonok tetején átvezetett acélkábelek. A kábelek átmérője 112 centiméter, mindkettő 290 darab hatszögletű előregyártott kábelnyalábot tartalmaz, melyek egyenként 127 darab 5,23 mm átmérőjű huzalszálból készültek. Egy-egy kábel így összesen 36 830 huzalszálból áll, gyártásukhoz összesen nagyjából 300 ezer kilométer huzalt használtak föl.Az előzetes műszaki és gazdasági számítások során még úgy tűnt, hogy négy tartókábel felhasználására lesz szükség a hatalmas távolság áthidalásához, de végül a Japánban korábban épített kábelhidaknál felhasznált 1570 N/mm2 szakítószilárdságú huzalok helyett egy speciális, 1765 N/mm2 szakítószilárdságú anyagot használtak, ami lehetővé tette a kábelek számának kettőre történő csökkentését.A Honshu-Shikoku Bridge Authority elnevezésű állami vállalat Kasima Szatosi vezetésével dolgozó tervezőinek a térség rendkívüli időjárási és geológiai viszonyaira is tekintettel kellett lenniük a szerkezet méretezésekor.
