Agyféltekék alatt az emberi nagyagy - egymással szimmetrikus - jobb és bal felét értjük. Az agyféltekéken lebenyeket (lobus) különböztetnek meg, amelyek arról a koponyacsontról kapják a nevüket, amely alatt elhelyezkednek. A központi (sulcus centralis), a fal-nyakszirti (parietooccipitalis), az oldal (lateralis), a madársarkantyú (calcarinus) barázdák olyan képződmények az agy felszínen, amelyek segítségével a féltekéken a homloki (frontalis), a falcsonti (parietalis), a halántéki (temporalis) és a nyakszirti (occipitalis) lebenyek határai meghatározhatók. Az agy jobb féltekéje irányítja a test bal oldalát, a bal pedig a test jobb oldalát. A két agyfélteke nem azonos módon működik.
A bal agyfélteke felelős a beszélt és az írott nyelv, a logika, a számolási képességekért és az elvont, tudományos fogalmakért.
A jobb félteke felelős a mintázatok és formák felismeréséért, az arcvonásokra való emlékezésért, a művészetek értékeléséért, a humorért, a zenéért, a táncért, a képzelőerőért és a téri képességekért.
A központi barázda (sulcus centralis) előtt húzódó tekervény az elsődleges mozgató mező; a mögötte lévő tekervény az általános érző mező. Az oldalhasadék (fissura lateralis) egy mély hasadék, amely főleg az agyfélteke alsó és oldalsó felszínén van.
Copyright 2024 puzzlefactory.com Minden jog fenntartva.
