csakis negatív szándékkal célja másnak testi sérelmet vagy kárt okozni, pozitív szándékkal célratörés, alkotás, önmegvalósítás,
tehát pozitív, azaz jó cselekedet.
Etológiai értelemben agressziónak nevezzük azt a viselkedésformát, amikor fajtársak megpróbálják egymást valamilyen erőforrás közeléből eltávolítani, illetve megakadályozni, hogy a másik egyed a forrást elfogyassza.
Az ember esetében a sikeres agresszió a másik élőlény elleni erőszakos cselekményben valósul meg. Az agresszió ezenkívül irányulhat tárgyakra (rombolás), illetve az elkövetőre saját magára is (önagresszió). Az emberi agresszióval a pszichológia foglalkozik. Az agresszió a társas interakciók különböző elméleteinek elsődleges kutatási tárgya. Freud pszichoanalitikus elmélete az agressziót mint drive-ot tekinti, míg a szociális tanuláselmélet mint tanult választ vizsgálja.
A nemzetközi jogban az agresszió fegyveres erő alkalmazása egy állam által más állam szuverenitása, területi integritása vagy politikai függetlensége ellen. Lásd: Agresszió (nemzetközi jog)
Az egyik korai, de nagy hatású osztályozás (Moyer, 1986) szerint az agresszió lehet:
Ragadozó agresszivitás: a prédára támad a ragadozó
Hímek közötti agresszió: versengés a nőstény(ek)ért, dominanciáért stb.
Félelem szülte agresszió: a félelem vagy veszély leküzdésére mozgósított agresszió
Irritációs agresszió: agresszió, amit az agresszor frusztrációja indukál
Területvédő agresszió: adott terület védelme, főképp fajtársak ellen jelentkezik
Anyai agresszió: az anyában ébredő agresszió, melynek célja az utódok védelmezése
Célorientált agresszió: bizonyos célok elérésére irányuló agresszió, ez lehet akár az agresszióra adott válasz kitapasztalásaEgy másik lehetséges osztályozás Csányi Vilmos osztályozása az állati viselkedésre, mely megszorításokkal emberre is jól adaptálható.
