Az a hivatásos cselekvés, melynek során a képzelőerőt, az ítéletet és az intelligenciát alkalmazzák a tudományban, a matematikában és a gyakorlatban olyan objektumok és folyamatok tervezésére és kivitelezésére, amelyekre az emberiségnek szüksége lehet. A mérnöki tudományok művelői a mérnökök.
Az angol „engineering” kifejezés gyűjtőfogalomként utalhat a rendelkezésre álló technikai eszközökre, tudásra és folyamatokra is. A leggyakrabban azonban a gépre, a gépészkedésre gondolnak az angolok az „engineering” szó kapcsán, míg nálunk a mérésre, az alapossággal végzett műszaki szaktevékenységre.
A mérnök szó az angol „engineer” szónak nem pontos fordítása, mert ez utóbbi mindenkire használható, aki gépekkel foglalkozik, azokat javítja, üzemelteti vagy karbantartja, ami a magas fokú oktatás elvégzését jelző bizonyítvány/diploma tulajdonát nem garantálja. A magyarban ezekre a foglalkozásokra a technikus szó használható, de a mérnök szót nem magábafoglaló gépész, vegyész, építész, műszerész kifejezések sem garantálnak egyetemi/főiskolai képzettséget és matematikai járatottságot, csak foglalkozási ágat illetve gyakorlati tudást.
A magyar mérnök szót az angol két szóval fejezi ki amikor az „engineer” szóhoz egy képzettségi, és/vagy tapasztalati ill. gyakorlottsági jelzőt kapcsol, pl „Chartered Engineer”, „Professional Engineer”, „Incorporated Engineer”, vagy „European Engineer”, ami egy szakmai címet is jelent meg vagy akadémiai képzettséget is, vagy pedig olyan egyénekre is alkalmazható akik kiváló munkájukkal, és/vagy egyéni tanulmányaik után egy megfelelő szakmai egyesület vizsgája révén az egyesület („professional body”) vizsgálóbizottságának elismerését nyerték el. Ezek a címek tehát megfelelnek a magyar „mérnök” szó értelmének, ami egyetemi/főiskolai képzettséget és magas színvonalú tudást értelmez.
