Évszaknak a csillagászati és meteorológiai megfigyelések alapján a földiidőjárás olyan hosszabb, évente ismétlődő időszakait nevezzük, melyek rendszeresen hasonló jellemzőkkel rendelkeznek, és elkülöníthetőek a más tipikus jellemzőkkel leírható időjárási időszakoktól.
Az évszakok kialakulása
Az évszakok kialakulása a Föld Nap körüli mozgásának, valamint a tengelyferdeségnek következménye. A tengelyferdeség miatt a napsugarak beesési szöge a keringés során változik, emiatt a Földön felmelegedésbeli különbségek alakulnak ki. Ennek a különbségnek az eredménye az évszakok váltakozása. A Föld elliptikus pályán kering a Nap körül, iránya NY-K, az északi félteke telén Napközelben kering, nyáron Naptávolban. Keringési ideje 365 nap 6 óra 9 perc 9 másodperc, ezt az időszakot nevezzük csillagászati évnek.
Mérsékelt éghajlati övben négy évszakot különböztetünk meg, melyet a napfordulók (a tavaszt és a nyarat vagy az őszt és a telet) vagy a napéjegyenlőségek (a telet és a tavaszt vagy a nyarat és az őszt) választanak el egymástól:
tavasz
nyár
ősz
tél.A Föld azon részein, ahol ezek az időszakok nem elég jelentősen különböznek egymástól – példa erre a trópusi és szubtrópusi részek –, gyakran alkalmazott az:
esős évszak
száraz évszakfelosztás, ami a csapadék mennyiségén alapul. Más trópusi részeken három fő időszakot, a meleg, a nedves és a hideg évszakot különböztetik meg.
Inkább helyileg alkalmazott az a felosztás, amikor az évszakokat bizonyos jelenségekhez kötik, például hurrikán évszaka, tornádó évszak vagy erdőtűz évszak.
Az ókori egyiptomi naptár három évszakot különböztet meg: áradás (ahet), vetés (peret), aratás (semu).
