Az érme, pénzérme vagy fémpénz rögzített minőségű és mennyiségű fémből készült, leggyakrabban korong alakú, törvény által szabályozott módon, rendszerint állami vagy uralkodói fennhatóság alatt álló intézmény által kibocsátott fizetőeszköz. A pénzjegy mellett a készpénz másik megjelenési formája, amely leginkább kisebb címletekként kerül forgalomba. Két fő típusa a nemesfémtartalmánál fogva saját értékkel is rendelkező értékpénz és a nem nemesfémből vert váltópénz, melynek forgalmát – akárcsak a papírpénzekét – törvény kényszeríti ki.
A papírpénzek mellett érmék képezik a modern fizetőeszközök készpénzállományát. Érmék rendszerint – bár nem kizárólag – a kisebb forgalmú készpénzügyletek lebonyolítására szolgálnak, nem egy esetben törvény szabja meg azt az érmemennyiséget, amelyet az eladó köteles elfogadni. A 20. században az értékpénzek kibocsátása és forgalma folyamatosan visszaszorult, a jelenleg forgalomban lévő pénzérmék ezért legtöbbször kis címletű váltópénzek.
Az érméknek - készpénzforgalmi szerepük mellett - művészeti értlkük is van, ezért a legtöbb ország névértékkel ellátott, ám nem forgalmi célú emlékérméket is kibocsát. Szintén nem készpénzforgalmi céllal bocsátják ki azokat a modern, nagy címletű értékpénzeket, amelyek elsősorban a nemesfémtartás és -kereskedelem eszközei. Ezeket megkülönböztetésül kereskedelmi érmének nevezzük.
