Az emberiség történelmével egyidős az építés története. Az ember már az ősidők során belátta, hogy építkezései közben számos szabályt kell betartania, ezek azonban évszázadokig pusztán íratlanul hagyományozott tapasztalások voltak.
Később a felemelkedő ősi államok hatalmi vezetői, királyai írásban örökítették át e szabályokat, amik ekkortól már a jog keretei közé sorolódtak. Hammurapi babiloni király (Kr.e. 20. sz.) törvény gyűjteményei állítólag már tartalmaztak tűzvédelmi szabályokat. Augustus első római császár építési törvényében pedig 70 lábban szabták meg a lakóépületek legnagyobb megengedhető magasságát.
Az állam tehát nagyon hamar igazgatása alá vonta az építési ügyeket, kialakult az építésügyi igazgatás, magyar szakkifejezéssel: építésügy.
(Hogy e szakkifejezés mennyire magyar, azt a jogszabály eredeteinkben rokon, volt közös monarchiai társállam, Ausztria igazgatási rendszerének tanulmányozásával világosan láthatjuk. Az osztrák német nyelvű igazgatási szövegkörnyezetben sohasem létezett ilyen, egy szóból álló szakkifejezés az építésügyi igazgatásra. Hajlunk arra, hogy e magyar szakkifejezés valamely kora XX. századi spontán szakzsargon-alkotás talán nem is rosszul sikerült eredménye, valahogyan a maszek (magán szektor) nem hivatalos kifejezés megalkotásával párhuzamba vonhatóan.)[forrás?]
Copyright 2024 puzzlefactory.com Minden jog fenntartva.
