Az ásítás egy ősi reakció, ösztönös cselekvés, amely egyes állatoknál az udvarlásnál vagy a békülésnél, míg az embernél az álmosságtól vagy az unalomtól jelentkezik. Egyes tévhiedelmek szerint azért ásítunk, mert oxigénhiányunk van. Erre jó ellenpélda, hogy a baba is ásít az anyaméhben, holott nem is szájon át lélegzik. Az ásításhoz ún. neurotranszmitterre van szükség.
Lehetséges okok
Az első állítás az, hogy az ásítás akkor következik be, hogyha valaki vérében megnövekedik a szén-dioxid tartalom és ezért oxigénre van szüksége (vagy szén-dioxid ürítésre), ami előidézhet ásítást. A kutatók ezen állítás igazságában Hippokratész óta hittek, de azóta kutatások bebizonyították, hogy ez helytelen vagy még legjobb esetben is hibás állítás. Az ásítás a normál belégzéssel összehasonlítva valójában kevesebb oxigént juttat a szervezetbe.Másik feltételezett oka az ásításnak az egyén vágya izmainak kinyújtóztatására. Az ásítás sokszor összekapcsolódik a nyújtózás szükségével. Az állatoknak minden másodpercben készen kell állniuk, hogy akcióba lendülhessenek.
Copyright 2024 puzzlefactory.com Minden jog fenntartva.
