Árva vára - online rejtvények

A mai Szlovákiában lévő Árva vára (szlovákul Oravský hrad) a középkorban fontos szerepet játszott Magyarország északi határa és a Lengyelország felé vezető kereskedelmi út védelmében.

Fekvése

A vár Alsókubintól 10 km-re északkeletre, Árvaváralja község területén, az Árva folyó melletti, egy a tájba 112 méterre magasodó meredek sziklaszirten található.

Az Oravai tájegység része, melynek területe 1661 km². Az észak-szlovákiai régióban a Nyugati-Tátra hegység délnyugati részén, délről a Beskyda és a Chočský dombok, keletről felől a Kis-Fátra pajzsként védi. A festői környezete önmagáért beszél. A látnivalók a legismertebb és legkeresettebb hellyé tették a régiót.

Legendája

1484-ben ide bezáratott Váradi Péter kalocsai érsek és kancellár történetét meséli el:

Élve eltemetve

Dicső emlékű Mátyás királynak többször is meggyűlt a baja saját főembereivel, kivált azokkal, akik neki és apjának, Hunyadi Jánosnak köszönhették állásaikat és temérdek vagyonukat.

A legveszedelmesebb lázadások egyikét Vitéz János és unokaöccse, Janus Pannonius pécsi püspök szította. Ország Mihály nádor hiába figyelmeztette őket, hogy “a megkoronázott fejedelmet minden körülmények között tisztelni kell, s a hűséget iránta megszegni nem szabad.” Ők mégis azon voltak, hogy Mátyást megfosszák a koronájától. Tervük kudarcot vallott, Vitéz János elvesztette a király bizalmát, szabadságát korlátozták, a pécsi püspök pedig állásának inthetett búcsút vakmerőségéért.